2011. december 25.

megdermedtido

A Cullen-ház nappaliját Alice már rég ünnepi pompába öltöztette, mikor az éjszaka leple alatt lesiettem a lépcsőn, hogy a szeretteimnek szánt ajándékokat az óriási fenyőfa alá rejtsem. Meglepetten láttam, hogy valaki már megelőzött: egyszerű, apró csomag bujkált a zöld ágak között. Jacob darabos betűivel a kislányom neve rajzolódott ki a barna papíron. Elmosolyodtam, és gondosan elrendeztem körülötte a dobozokat. A szívverésükkel vegyített hangokra figyeltem: a halk szuszogásra és a dallamos horkolásra, miközben odasétáltam a kanapéhoz, ahol Nessie Jake mellkasára gömbölyödve aludt, teljes biztonságban. Jacob egy pillanatra elfintorította az orrát – bizonyára megérezte a szagomat –, aztán gyengéden magához szorította a lányomat.

Ahogy kettejüket néztem, lelki szemeim előtt leperegtek a tavalyi események: egy ködös látomás egy halandó nőről, aki kész feláldozni magát a benne növekvő tüneményért, egy elmosódott kép egy igaz barátról, aki annyi fájdalom és csalódás után sem mondott le rólam és a szörnyű pillanat, amikor a mezőn elbúcsúztam tőlük.

Edward gyengéden a vállamra simította a kezét, és Jake megint elhúzta az orrát.

– A lányunkért még a vámpírok bűzét is képes elviselni – kuncogott halkan.

– Érte bármit, vérszívó – motyogta Jacob, miközben fél szemmel felénk sandított.

– Ne haragudj! – szabadkoztam. – Nem akartunk felébreszteni.

– Késő bánat. Most pedig, ha megbocsátotok, folytatnám, amit félbeszakítottatok.

Edwarddal hangtalanul indultunk vissza az emeletre. Ahogy felfelé igyekeztünk, a fa alatt újabb dobozokat pillantottam meg.

– Remélem, nem estél túlzásokba – intettem a fejemmel a csomagok felé.

– Ugyan, dehogy. – Ajkai szegletében megjelent jellegzetes mosolya, amitől rögtön balsejtelmem támadt, de nem firtattam tovább a dolgot.

 

Edward régi hálószobájában még mindig ott állt a franciaágy, amely őrizte az első, bizonytalan érintéseink homályos emlékét. Könnyedén sikerült ellöknöm magamtól a pajzsot és megmutatni neki, mi jár a fejemben.

– Bárcsak én is megmutathatnám neked, hogy én hogyan éltem meg azokat a pillanatokat – súgta a fülembe. Édes lehelete simogatta a bőrömet. Átölelte a derekamat, és közelebb húzott magához. Nem tudom, meddig öleltük így egymást; mire feleszméltem, a hajnali napsugarak álmos fénybe vonták a helyiséget. Mint átváltozásom óta oly’ sok alkalommal, most is úgy éreztem, megállt az idő.

 

Rosalie léptei hallatszottak a folyosóról; egyikünk sem lepődött meg, amikor bekopogott hozzánk. Edward odalépett az ajtóhoz, és szélesre tárta.

– Rose! – biccentett. Láttam rajta, hogy ő már tudja, miért jött a sógornőm.

– Jó reggelt! – mondta nyersebben a szokásosnál.

– Jó reggelt! – viszonoztam zavartan a gesztust. Fogalmam sem volt, mi zaklathatta fel. Amióta a lányom megszületett, szinte mindig boldog mosoly ült az arcán; teljesen megváltozott. Az akkori szövetségünk pedig szoros barátsággá alakult.

– Bella, igazán nem akarok beleavatkozni…

– Akkor ne tedd! – vágott Edward a szavába, de Rose tudomást sem véve róla, folytatta.

– Azt még valahogy megemésztettem, hogy a kutya a kanapén alszik. De hogy rám morogjon, amikor az unokahúgomat kényelmes ágyba szeretném fektetni…

– Én a helyedben örülnék, hogy nem tépte le a fejemet. Ami, ha belegondolok, teljességgel elfogadhatatlan. Figyelmeztetnem kell Jacobot, hogy a védelmi ösztönei nem működnek valami jól.

Rosalie ajkai megfeszültek, ahogy igyekezett elrejteni az árulkodó mosolyt.

– Elnézést! Nem tudtam, hogy házőrzőnek tartjuk – durcáskodott tovább játékosan. – Idomítsd be, hogy a háziakra ne morogjon!

– Igyekezni fogok.

Rose méltóságteljesen távozott, mi pedig hangos nevetésben törtünk ki. Alig bírtuk abbahagyni, már-már fuldokoltunk, amikor Alice pördült be hozzánk.

– Szerintetek mikor ébrednek már fel?

– Azt hittem, te vagy a jósnő – incselkedett vele Edward, mire barátnőm nyelvet nyújtott rá.

A nappali felé fordítottam a figyelmemet, mert abban a pillanatban a halk szuszogás megváltozott. Renesmee lélegzete lassan gyorsulni kezdett.

– Jake! Jake! – kiáltott fel boldogan. – Jake, ébredj fel! Karácsony van.

– Oké, kislány, de ne olyan hangosan.

Mindannyian lesiettünk a lépcsőn.

– Jó reggelt! – köszöntöttük őket.

Renesmee Jacob mellkasán ült, aki nagy erőkkel próbált rájönni, mit is kereshet nálunk.

– Őrjárat után beköszöntél, de a kanapén elnyomott az álom – adta meg Edward a választ ki nem mondott kérdésére.

– Ó, sajnálom.

– Mindig szívesen látunk – nyugtattam meg. – De legközelebb ne morogj rá Rose-ra.

– Ezt sajnos nem ígérhetem meg, Bells – vigyorgott pimaszul. Megforgattam a szemeimet; kettejük viszonya mit sem változott az elmúlt egy év alatt.

– Anya, benézhetek a fa alá? – kérdezte Renesmee kérlelő tekintettel.

– Persze, kicsim.

Nessie boldogan rohant az ajándékok felé, Jacob is követte, miután feltápászkodott. Leguggolt az ajándékok övezte kislány mellé, majd benyúlt a fa alá.

– Szeretném, ha elsőként ezt nyitnád ki – nyújtotta oda neki a barna csomagot.

Renesmee óvatosan apró kezeibe fogta, és körültekintően bontogatni kezdte.

– Jaj, Jake! – ugrott a nyakába, mikor előbukkant az ajándék. – Ez gyönyörű!

Néhány pillanattal később én is megcsodálhattam: Nessie egy mahagónifából faragott farkast tartott a kezében. A figura tökéletes részletességgel egy, a fejét a mancsain pihentető állatot ábrázolt. Akaratlanul is végigsimítottam a karkötőmön lógó kistestvérén.

– Tényleg tetszik? – kérdezte Jacob bizonytalanul.

– Igen – mosolygott rá Renesmee örömtől csillogó szemekkel, majd a tenyerét az arcára simította. Edward feszülten figyelt, mire gyengéden a kezére tettem az enyémet. – Mindig erre fog emlékeztetni.

Jacob boldogságtól sugárzó arccal bólintott, a férjem izmai pedig elernyedtek. Türelmetlen kíváncsisággal néztem a szemébe.

– Egy tavaszi vadászat emlékét mutatta meg Jacobnak, ahogy jól lakottan feküdtek a réten, és Nessie beletúrt a bundájába – ölelt szorosan magához.

Azt hiszem, ugyanarra gondoltunk: arra a különleges napra, amikor Edward először vitt el engem oda.

 

Renesmee kicsomagolta az ajándékait: a nagynénjeitől és nagybátyjaitól ruhákat, cipőket, babákat és játékokat, Esmétől és Carlisle-től könyveket, Edwardtól pedig egy hatalmas babaházat kapott. Rosszallóan néztem életem párjára, aki egy vállrántással reagált, amikor kislányom felfedezte a fa mögé rejtett óriási dobozt. Aztán mosolyogva a kezembe nyomta az ajándékomat: a fekete-arany csomagolásból egy zenedoboz bújt elő, és egy balerina táncolt benne a Clair de Lune lágy dallamára.

– Esik a hó! – kiáltotta Nessie álmélkodva, miközben az odakint szállingózó pelyhekben gyönyörködött.

Jacob felpattant, és kirohant a házból.

– Aki utolsónak ér a tisztásra, az a fogó! – ordította futás közben.

Kislányom kecses tánclépésekkel perdült a bejárat felé, majd Jacob után indult.

 

Egy órával később megláttam őket a ház előtt. A nappali ablakából figyeltem, amint nagy szakértelemmel hóemberépítésbe kezdenek. Jake tökéletes szobrásznak bizonyult: a végeredmény egy tündéri kislány egy robusztus farkas hátán ülve. Nessie érdeklődéssel figyelte a szobrot. A fejét egy kicsit oldalra billentette.

– Az igazi farkas nekem jobban tetszik – jegyezte meg. – De ez is nagyon szép.

– Nekem is jobban tetszik a valódi kislány – simogatta meg Jacob a feje búbját, és a karjaiba kapta, aztán elterült a friss hóban. Elengedte Nessie-t, és a kezeit újra és újra végighúzta maga mellett. Renesmee nagyokat kacagott, apró párafelhő alakult ki körülöttük, és halk, sistergő hang hallatszott. Az ablaküveg jégvirággal keretezte a meghitt képet, ahogy a hatalmas indián és az angyali kislány boldogan játszottak a hóban.

Edward mögém lépett, izmos mellkasa a hátamhoz simult. – A mi gyermekünk – sóhajtotta a fülembe, és újra megállt az idő.

{lang: 'hu'}
15 hozzászólás
  1. Stiga szerint:

    Szia!

    Nah, ez egy nagyon jó hangulatú, aranyos karácsonyi novella lett. Tökéletes ajándék lett.
    És még én is elégedett vagyok, mert alig volt benne tennivaló, 1-2 apróságtól eltekintve. :)

    Még egyszer Boldog Karácsonyt Neked! :)

    P: Stigu _@/”

    • Aby szerint:

      Szia! :)

      Örülök, hogy tetszett. :) Szeretem, amikor ilyeneket írsz. :D
      Szerintem sokat fejlődtem az utóbbi időben, és most már vannak olyan típushibák, amiktől megszabadultam. Amúgy a szórendet mindenhol észrevettem; itt is és a Csak a női praktikáknál is, mert egyetlen mondatomban sem akartál csereberélni. :D
      Elégedett vagyok magammal. :)

      Neked is Boldog Karácsonyt megint! :)

      Pussz.
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  2. Kelly szerint:

    Szia Aby, nagyon tetszett, örülök, hogy meglepted az olvasóidat. Azért Edwardnak nehéz lehet:)) Vicces lenne még előrébb menni az időben:) Puszi, és kellemes ünnepeket:))

    • Aby szerint:

      Szia, Kelly!

      Én is örülök, hogy meglephettelek Titeket. :)
      Hát igen, Edward számára nem könnyű ez a helyzet, de azt hiszem, tudja, hogy Jacob a tökéletes társ Renesmee-nek. A lánya boldogságáért bármit elvisel. :)

      Hálásan köszönöm a véleményt! :)

      Pussz.
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  3. Hencii szerint:

    Szia nővérkém!
    Annyira hihetetlenül szuper lett! Imádooom! :-) Nagyon tetszett benne Jake “védelmezése”! Remélem hozol még ilyen aranyos, meghitt novellákat!
    Puszillak: Hencii

    • Aby szerint:

      Szia, Húgi!

      Örülök, hogy ennyire tetszett. :) Nagyon jól esett, hogy írtál véleményt. :) :heart:
      Én is remélem, hogy még sok hasonlót olvashatsz tőlem. :)

      Köszönöm a hozzászólást! :)

      Pussz.
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  4. Mile Judit szerint:

    Szia Drága!

    Nagyon remek, vidám karácsonyi novella lett, tetszett nagyon.
    Olyan jó volt olvasni a közös karácsonyukról. :) Remek lett Jake és Rosalie “baráti” kapcsolata, nagyon tetszett Jake mint házörző. :D
    Jól leírtad Jake és Nessi bensőséges kapcsolatát, a faragott farkas nagyon szép lehet. Edward igazi féltő apa. nagyon jó lett a Bella szemszög.
    Tetszett nagyon, ügyes vagy! :)
    Puszi:Judit

    • Aby szerint:

      Szia, Anyu!

      Köszönöm! :) Örülök, hogy tetszett. :) Ez a novella annyira bennem volt, hogy gyerekjáték volt megírni. :)
      Remélem, nagyon sokszor lesz még ilyenre példa. :D

      Köszönöm a véleményt! :)

      Pussz.
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  5. Melinda szerint:

    Szia!!
    Nagyon nagyon aranyos fejezet lett.Rose dühe nagyon tetszett és a poénkodások is ami Jacob és közte van van ami nem változik:)))Illetve az ajándékozás, és a meghitt pillanatok, valóban teljes boldog életet élnek:)))
    És ez a sok viszontagság után:))
    Örömteli volt!!:)
    Egy kis idézettel zárnám soraimat:
    Sok régi emlék, sok régi dal,
    Köztük most újból kisgyermek vagy.
    Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz,
    Egy új világ, hol teljesül, mit vársz.
    Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó,
    Egy új nap, melyre bármi írható.”
    (Wolf Kati)

    • Aby szerint:

      Szia, Melinda!

      Először is köszönöm az idézetet! :) : heart:
      Örülök, hogy tetszett a történet. :)
      Gratulálok a Hónap Hűséges Olvasója címhez. :) Nagyon sokat jelent nekem, hogy minden történethez lelkesen és rendszeresen kommentelsz. :)

      Hálás vagyok a véleményedért! :)

      Pussz.
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  6. zeno szerint:

    Szia!
    ez nagyon aranyos !jó volt olvasni!köszi!
    És szép ünnepeket,boldog új évet kívánok!
    csao zeno

    • Aby szerint:

      Szia, zeno!

      Örülök, hogy tetszett. :) Igazán nincs mit. :) Én köszönöm, hogy végre hallhattam felőled. :)

      Így utólag Neked is Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet! :)

      Pussz.
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  7. ksid szerint:

    Szia!
    Nagyon szeretném elolvasni a novellát, de sajnos valami miatt nem tudom!! :( Látom a bevezető szöveget meg a képet és utána csak egy üres fehér lap, majd jönnek a komik! :(( Miért nem tudom elolvasni? Remélem tudtok benne segíteni!
    Előre is köszi,
    Kis Szindónia

    • Atyus szerint:

      Szia, Ksid!
      Nincs esetleg letiltva a flash megjelenítése a böngésződben? Vagy valami hasonló probléma lehet szerintem.
      Üres lapot látsz? A tetején lévő Scribd emblémát és a Fullscreen linket sem látod? Ha azt még igen, akkor a Scribd szóra kattintva elvileg el tudod olvasni a novellát.
      Ha egyik dolog sem segít, írj és megoldjuk valahogy. Ha más nem, megkapod a linket a Scribd dokumentumhoz. ;) Kíváncsi is lennék, hogy ott sem látod vagy csak a honlapon belül?
      Atyus

    • Aby szerint:

      Szia, ksid!

      A többi történetnél sem látod a dokumentumot?
      Örülök, hogy itt vagy, és remélem, valahogy tudunk majd segíteni. :)

      Üdv.
      Aby < (@v@)>

Szólj hozzá!