Elérkezett a várva várt éjszaka, amikor valóra válhat, amit annyira kívántam. Izgatottan ültem Ab egyik foteljében – ott látott most engem –, a térdeimen könyököltem, kezeimet összekulcsoltam, fogaimat ideges várakozásomban a hüvelykujjaimra szorítottam. Egy sötétkék farmert és fekete, V-nyakú pólót viseltem. Ennek megvolt az oka: Ab egy bizonyos ideje képtelen engem másképp látni.

– A mi világunkban Szent Iván éjjelének különleges erőt tulajdonítanak – kezdte magyarázni a tervet.

– A miénkben is – válaszoltam.

Már tudtam, mire akar kilyukadni. Egyetlen esélyem van, és ő ezt meg akarja adni nekem. Titokban ostoroztam magam, amiért eleinte olyan ellenségesen viselkedtem vele. Nem tehetett róla, hogy ide kerültem, hogy az ő fejében élek. Sosem bánt velünk úgy, mint aki több, vagy ha úgy tetszik, felsőbbrendű lenne nálunk. Egyenlő félként tekintett ránk, barátként, társként a mindennapokban. Ha nem így tett volna, akkor most nem folytatnánk le ezt a beszélgetést.

– Remélem, működni fog – nézett a szemembe.

Tudtam, mire gondol: csalódott leszek, ha mégsem sikerül. De meg kellett próbálni. Bármit megtettem volna, hogy a szeretett nővel lehessek. Egyetlen egyszer meg akartam Őt érinteni, még ha tisztában is vagyok vele, hogy soha többé nem tehetem.

Ab a sarkára ülve letelepedett a szoba közepén elhelyezett alacsony, kicsi asztal elé, amin egy serleg bor és egy tálkában valamiféle gabona volt. A bal oldalán egy vörös, vastag gyertya állt, a vele ellentétes oldalon pedig tömjén illatú füstölő égett. Nehéz, sűrű aromája betöltötte a szobát, sejtelmes, mágikus légkört teremtve. Ab meggyújtotta a kanócot, majd belekezdett a kérdéses kimenetelű szertartásba.

– Drága Juno Istennő! Téged szólítalak, aki a szerelem védelmezője vagy, és ezen az éjszakán lehetővé teszed az igaz szerelmesek egyesülését a boldogságban. Fogadd alázatos áldozatom szent oltárodon. Arra kérlek, tisztelj meg azzal, hogy kiterjeszted rám hatalmadat, és segíts a fejemben élő Jacob Blacknek, hogy találkozhasson a szerelmével. Köszönöm! – fohászkodott.

A terjengő füst besűrűsödött és elenyészett a gyertya lángja, ahogy körülöttem a szoba lassan ködbe burkolózott.

Abban a másodpercben egy fehér, üvegbetétes ajtó előtt találtam magam. Ajkaim elégedett mosolyra húzódtak. Tudtam, hogy sikerült. A kezeim ökölbe szorultak; jóleső mozdulat volt. Elevennek, élőnek éreztem magam.

„Próba, cseresznye!” – gondoltam, Ab egyik szállóigéjét idézve.

A következő pillanatban az ajtó hangos puffanással adta meg magát, szabad utat engedve nekem. A szeretett nő, akinek lénye betöltötte az utóbbi hónapjaimat, az íróasztal melletti falhoz lapulva, tágra nyílt szemekkel, hitetlenkedő tekintettel nézett a szemembe. Határozott, gyors léptekkel szeltem át a köztünk lévő alig pár méteres távolságot. Tenyeremet hamvas arcbőrére simítottam. Lehunyta áhítattal telt, óceánkék szemeit és a kezét az enyémre helyezte, miközben megkönnyebbülten felsóhajtott. Pántos, levendula színű hálóinget viselt, mely lágyan simult nőies alakjára, gyönyörű kebleit érzékien kiemelte a mélyen dekoltált ruha. Éreztem, hogy otthon vagyok, a látványától béke töltötte be a lelkemet.

A számat finoman az Övére nyomtam, miközben szépséges arcát két tenyerem közé fogtam. Felváltva ízleltem meg ajkainak édes puhaságát, melyek készségesen nyíltak szét és apró sóhajok hagyták el. Szerelmem karjai a nyakam köré fonódtak. Megragadtam őket és átfogva a csuklóit a falhoz szorítottam Őt, mialatt a nyelvemet végigsiklattam ajkai ívén. Egyre szaporábban szedte a levegőt. Az arca kipirult, amire valószínűleg az én forróságom is némiképp rásegített.

A nyelvem követelőzve kalandozott beljebb, majd rátalálva az Övére, vad, őrjítő játékba kezdett vele. A kínzó vágy elhomályosította az érzékeimet, belülről fájdalmasan égetett. Néhány remegéshullám futott végig a gerincemen. A szenvedély hatására belenyögtem a csókunkba, majd ajkaim az állára tévedtek. Finoman harapásokkal borítottam a nyakát, fogaimat óvatosan a kulcscsontjánál lévő gödröcskébe mélyesztettem. Édesen felnyögött. A hangja felbátorított. Csókokkal borítottam be kihívó dekoltázsát, és kínzó lassúsággal haladtam egyre lejjebb. A vékony anyagon keresztül ízleltem meg a gyönyörű domborulatokat, de képtelen voltam parancsolni a bennem szunnyadó fenevadnak: gyengéden beleharaptam a mellébe. Tüdejét egy hangos, vággyal telt sóhaj hagyta el.

Hirtelen mozdultam; a bal karommal a hátát tartottam, a jobbal a térdei alá nyúltam, s máris a karjaimban tartottam Őt. Átkarolta a nyakamat. Gyengéden az ágyra helyeztem érzéki, törékeny testét.

A tekintetem egy pillanatra az éjjeliszekrényre tévedt. Egy jéggel teli pezsgős vödör állt rajta. Egy kósza ötlettől vezérelve nyúltam felé. Egy jégkockát vettem a kezembe, majd a számba helyeztem, a nyelvem alá fordítottam, aztán lassan Anita felé hajoltam. Ijedt tekintettel nézett a szemembe. Finoman megcsókoltam. A hűs kis jégdarab a nyelveink között forgolódott. Hamar elolvadt. Újabbért nyúltam, de most az Ő szájába tettem. Még egy kellemesen hűvös csók.

A következőt a fogaim közé vettem, és végigsimítottam vele nyakának hamvas bőrén. Beleborzongott, érzéki teste a karjaim között remegett. Közelebb húzódott hozzám, a testünk szinte eggyé vált. Óvatosan érintettem az izgatottságtól felhevült bőréhez a jeget a vállánál, majd a mellkasán. Apró nedvességcseppek maradtak a nyomán.

Megint a fogaim közé vettem egyet, miközben a jobb kezemmel az övéért nyúltam, és a feje felett összekulcsoltam az ujjainkat. Egy mosoly villant át az arcomon ijedt, mégis vágyakozó tekintetét látva. Már tudta, mi következik. Kiolvastam a szemében tajtékzó hullámokból.

Körberajzoltam mellének érzéki domborulatát, mire megint megremegett. Lassan, egyre kisebb köröket rajzolva haladtam egyre beljebb. A kör bezárult, a jégkockával finoman megérintettem megkeményedett mellbimbóját, és gyengéden simogatni kezdtem vele. Édesen nyöszörgött, a teste reszketett. Végül bekaptam, a még nem túl apró jégdarabot a számba fordítva. Aztán megismételtem ugyanezt a másik mellével.

Megéreztem buja nedvességét a fehérneműjén keresztül. Türelmetlenül szabadultam meg a nadrágomtól, majd egy határozott, gyors mozdulattal a hüvelykujjamat fehérneműjének csipkeszegélye alá csúsztattam, és hirtelen eltéptem a vékony anyagot. Azonnal az ölébe helyezkedtem, majd egy lendületes mozdulattal mélyen behatoltam a bujaság oltárába. Kéjesen felnyögött, én pedig válaszul mélyről, vadul felmordultam. A csípőm követelőző ritmust diktált. Szerelmem kihívóan vonaglott alattam, ami csak még jobban felkorbácsolta amúgy is nehezen fékezhető vágyamat.

A What do you want for me című szám hirtelen hangzott fel a szobámban, kettévágva a helyiséget betöltő csendet. Zavartan pásztáztam végig a tekintetemet az ismerős környezeten. A takaróm hanyag halomban pihent a lábamnál, a kispárnám az ágy mellett, a padlón hevert.

Kába fejjel ültem ki az ágy szélére. A lepedőm össze volt gyűrve alattam. Ahogy rátámaszkodtam a karomra, tompa fájdalmat éreztem. Lenéztem a kezemre, és csodálkozva vettem észre a halványan vöröslő foltokat. Ahogy a tekintetem tovább siklott, megakadt a szemem az ujjaim közötti sötét hajszálakon.