2010. június 16.

alomesvalosag2

A lány megremegett álmában, ahogy meglátta a félmeztelen fiút az erdőben, és kellemes libabőr futott át a testén. A telihold sápadt ragyogásában, ott a sötét rengetegben valami különös történt Claire-rel. Érezte, hogy a szíve kihagy egy dobbanást, amikor az előtte guggoló alak lassan, kecsesen felegyenesedett. Claire rápillantott a földön élettelenül elterülő hatalmas párducra. Az ismeretlen fiú vonásai sejtelmesen rajzolódtak ki a holdfényben, ahogy lassan felé fordult.

A lány tágra nyílt szemekkel, feszülten figyelte minden mozdulatát. Az idegen ajkai félmosolyra húzódtak, szája szegletében friss vér piroslott. Az állat vére. Megfontoltan közeledett a lány felé, pár lépéssel áthidalva a köztük lévő eddig is oly’ csekély távolságot. Claire ekkor jobban megnézhette magának: fekete, bronzos árnyalatban játszó rövid haj, smaragdzöld, bűnre csábító tekintet, izmos, világosan rézszínű felsőtest, alakjára feszülő, fekete, térd alá érő rövidnadrág.

– Jaed Cabil Black – susogta búgó hangon.

A lánynak elakadt a lélegzete a bemutatkozás hallatán, miközben a fiú a smaragdokként izzó szemei bűvkörébe vonta a tekintetét, kábulatba ejtő, titokzatos mosollyal ajkai szegletében…

 

Ebben a pillanatban bizonytalanul felnyitotta a szemeit, és tekintetével csodálkozva végigpásztázta a sötét szobát. Az ágyában feküdt, biztonságban a takaró alatt. Álmodott. A telihold sokat sejtetően ragyogott át fehér-ezüst fényével a függönyök vékony anyagán.

A lelkét erős fájdalom járta át, mikor ráeszmélt, hogy a fiú csupán a képzeletének szüleménye volt. A mellkasát szorító érzés hirtelen tört rá, de tudta, hogy mit kell tennie: papírra veti a rejtélyes éjszakai látogatója történetét. Jaed Cabil Black. Jacob Black és Renesmee Carlie Cullen fia. Egy farkas-, vámpír- és embergénekkel megáldott csodalény.

 

Aztán egy hideg januári napon, az éjszaka közepén, mikor Claire az interneten különböző történeteket olvasott, az erősödő késztetéstől vezérelve, megnyitotta a szövegszerkesztő programot. Lázasan gépelni kezdte az ifjú Black történetét. Az ujjai maguktól mozogtak a billentyűzeten, és egész lényét különös izgalom járta át. Mintha csak ő maga lenne a misztikus ifjú, szinte átélte az izgalmas grizzlyvadászatot. Maga előtt látta a hatalmas medvét, Jaed mozdulatai, mintha a sajátjai lettek volna. Eddig még sohasem tapasztalt béke járta át a szívét. Olyan érzés, mint mikor az ember visszakap egy nagyon becses dolgot. A fiú visszaadta a lelkét, amiért örökké hálás lesz neki, ezt biztosan tudta.

 

Teltek-múltak a hónapok, és a lány serényen, sosem látott lelkesedéssel írta a történetet, nagyon megszerette képzeletének eme tökéletes teremtményét.

De egy nyári délutánon minden megváltozott.

Claire az otthonához közeli erdőben sétált; ki akarta szellőztetni a fejét, érezni a simogatóan lágy szellőt a bőrén, magába szívni a friss virágok bódító illatát, hallani a madarak gondtalanul boldog csicsergését. Elrévedve, gondolataiba merülten haladt a kis ösvényen, egyre beljebb hatolva a sűrűben.

Hirtelen halk motoszkálásra lett figyelmes. Tekintetét ijedten az apró csapást szegélyező bokrok felé kapta. A lány alig akart hinni a szemének. Ebben a pillanatban elfelejtett valami létfontosságút: lélegezni… Az álmában látott fiú feldúltan rontott ki a fák közül. Ez képtelenség… – gondolta magában. De a csodalény mégis ott állt előtte, teljes valójában.

Jaed fenyegetően lépett oda hozzá. A tekintete vad volt, sötétzölden lángolt a dühtől. Claire, felfedezve a haragot a fiú szemeiben, hátrahőkölt, mire Jaed is hátrált egy lépést. A lány ekkor vette észre, hogy a képzeletbeli teremtmény kimerültnek látszik. A haja kócos, az arca meglehetősen sápadt volt.

– Miért tetted ezt velem? – kelt ki magából teljesen, vádló pillantást vetve Claire-re.

A lány kikerekedett szemekkel, tátott szájjal bámult rá. Egy szó sem jött ki a torkán. Az agya racionális része biztosan tudta, hogy csak a képzelete játszik vele morbid játékot, de a szemei… a szemei látták Jaedet.

– Miért tetted? – ismételte meg a kérdést a fiú türelmetlenül, mikor Claire hosszas hallgatás után sem válaszolt.

Nem volt képes felfogni az elhangzott szavak értelmét, miközben igyekezett rendezni magában a látni vélteket. Ha válaszolok neki, talán eltűnik… – reménykedett. Lehetséges, hogy megőrült?! Senki sem fog hinni neki, ha elmeséli, hogy találkozott Jacob Black fiával. Elmeháborodottnak titulálják majd.

– Mit miért tettem? – kérdezett vissza döbbenettől rekedtes, gyenge hangon.

– Miért változtattál át? – forgatta meg a szemeit, mintha Claire számára egyértelműnek kellett volna lennie, mire is gondol.

Ekkor a lányban minden a helyére került. A fiú a történetében éppen átváltozott a farkas génjeinek köszönhetően és elveszetten bolyong az erdőben. Csak éppen Forksban, nem pedig Portlandben. Bár a két említett helység nincs nagy távolságra egymástól. Jaed könnyedén megtehette azt a pár mérföldet – elméletben. Az erdő végigvonul a két település mentén, tehát lefuthatta a távot, miután átváltozott. Claire mindezt lassan, kétkedve gondolta végig. Emlékeztette magát, hogy Jaed csak egy képzetbeli lény. Nem létezik! Nem létezhet…

– Válaszolnál? – emelte a fiú égnek a szemeit, miközben karjait összefonta a mellkasa előtt.

– Ööö – nyögte Claire fojtott hangon. – Mert így kellett történnie – suttogta.

– Így kellett történnie?! – ordította Jaed magából kikelve, mialatt az egész teste megfeszült.

A lány önkéntelenül szorította össze a szemeit, behúzva nyakát félelmében. A fiú erősen kifújta a levegőt, próbálva fékezni magát.

– Mit szeretnél? – kérdezte elhalóan. – Mit tegyek? – A fiúra emelte a tekintetét, összeszedve minden bátorságát. Jaedet láthatóan meglepte, hogy a lány kikéri a véleményét; valószínűleg nem erre számított.

– Azt, hogy hagyd abba! – válaszolta szigorúan.

Claire meglepetésében felhúzta mindkét szemöldökét. – Ezt hogy érted? – faggatta döbbenten a fiút.

– Ne írd tovább a történetet! – susogta kérlelően.

– Azt… azt… nem tehetem… – dadogta Claire. A szívébe mély fájdalom költözött: az elmúlt fél évben annyira megszerette a fejében élő fiút, hogy úgy érezte, képtelen neki örökre búcsút mondani…

– Kérlek! – könyörgött Jaed.

A lány nem tudta, mit válaszoljon. Tegyen eleget a kérésének? Vagy hagyja figyelmen kívül? Különben sem lehet valóságos.

– Te tényleg… létezel? – bukott ki belőle a kíváncsi kérdés. – Úgy értem… valódi vagy? – húzta össze a szemöldökét előrébb hajolva.

Jaed megforgatta a szemeit, és nagyot sóhajtott. Nyilvánvalóan ostobának tartotta a kérdést. Közvetlenül elé állt, és nem mozdult, míg a lány remegő kézzel végigsimított az arcán.

– Ez nem lehet…! – kiáltott fel Claire.

– Akkor? – villant meg Jaed szeme, miközben pimaszul mosolygott. – Abbahagyod?

A lány határozottan bólintott, de közben majd’ megszakadt a szíve. Úgy érezte, a felhőtlenül boldog világot, melyet megteremtett magának gondolatban, el akarják venni tőle.

A fiú két tenyere közé fogta a lány kezét.

– Köszönöm – búgta lágyan.

– Semmiség – csuklott el Claire hangja, miközben a belsőjében feltámadó üresség könnyeket csalt a szemébe. Jaed a kézfejével letörölte az arcán legördülő egyik cseppet. A lány csillogó, kétségbeesett pillantással nézett bele smaragdzöld íriszébe. A fiú látta benne a szenvedést, ezért, hogy enyhítse kínjait, gyengéden homlokon csókolta.

– De ugye találkozunk még? – kérdezte Claire a sírástól rekedtes hangon.

– A fejedben mindig megtalálsz – suttogta a fiú sejtelmesen.

Claire fájdalmasan felsóhajtott. Pillantásával követte Jaed minden mozdulatát, ahogy alakja végleg a homályba vész.

 

A lány szemei hirtelen pattantak fel. Kicsit zavarodottan nézett körbe a sötét szobában, majd meglátta a laptop erős fénnyel világító képernyőjét. Felkelt, és odasétált hozzá. A történet utoljára megírt része köszönt vissza rajta. Eszébe jutott az ígérete, és maga sem tudta eldönteni, álom volt vagy valóság?!

Leült a gép elé, és gyorsan megnyitotta a fejezetek mappáját tartalmazó könyvtárat. Nem késlekedett! Visszagondolt arra a fájdalommal teli, gyönyörű szempárra, miközben egyik ujját a Shift, másikat a Del gombra helyezte, aztán egyszerre megnyomta őket.

Egy kérdés jelent meg a képernyőn: „Biztos, hogy végleg eltávolítja a(z) „Történetem” mappát, és teljes tartalmát?” Claire egy határozott mozdulattal húzta az „Igen” válaszra a kurzort, és gondolkodás nélkül rákattintott.

 

Nyomtatásban megjelent átdolgozott változata, Végzetes találkozás címmel 2011. június 2-án a 82. Ünnepi Könyvhéten az Aposztróf Kiadó gondozásában a Szó-kincs 2011 című antológiában.
{lang: 'hu'}
22 hozzászólás
  1. Atyus szerint:

    Aztaaa! Állam a padlón. Nem is találom hirtelen, elgurult. xD
    Hát az albétád nem tévedett, azt hiszem. Fenomenális! Fantasztikus! Alig jutok szóhoz, pedig ismersz, ritkán fordul elő ilyen. xD
    Hol is kezdjem?
    Először is azt tűnt fel, hogy E/3-ban írsz. Másodszor az, hogy milyen érdekes, hogy pont magadról írsz így. (Remélem, ezzel nem árultam el titkot.) xD Bár az elejét már hallottam tőled, teljesen más így olvasni. Tudom, mennyit jelent neked Jaed, és ez ebből is kiderült.
    A vége viszont… Remélem, van biztonsági másolat. xD Ha jól sejtem, ez a része teljes mértékben fikció, legalábbis nagyon remélem. Nem is tudom, mit kezdenénk Jaed nélkül. És szerintem te sem lennél önmagad. Egyébként sem hiszem, hogy ennyire sértődékeny lenne, még ha mostanában gyakran “meg is csalod”. xD
    Szóval elképesztő volt! Ebből is látszik, hogy egy tehetséges író mindenből képes remekművet fabrikálni. :) (A skizo, már csak skizo marad. xD)
    Megyek is vissza msn-re. xD Ott találkozunk!
    Köszönöm az élményt! Boldog szülinapot az ünnepeltnek!
    Sok puszó:
    kedvenc dizájnered xD (még nincs több :P)

  2. vampire nori szerint:

    Halihóóóóóóóó Nővér!
    AZ első néhány bekezdést elolvasva egyből négy dolog futott át az agyamon, amiket most beszámozva leírok Neked:

    1. “jééééé, hát ez E/3-ban van!” – nos ez már csak azért is tetszett, mert a múltkor említettem, hogy én is próbálkozok ilyesfajta írásmóddal, és nagyon örültem neki, hogy te is kipróbáltad.

    2. “Fúúúú, ez a csaj hasonlít Aby-re!” – nos igen, az elején egészen biztosan, de remélem a végén nem :P (ha igen, megharaplak, és majd a vámpírméreg helyrehozza :P)

    3.Azt hittem ennél jobban már nem imádhatom Jaedet, de most kiderült, tévedtem, mert a novella olvasása közben még jobban megszerettem :D Team Jaed!!!!!!!

    4. Azt hiszem (és szerintem joggal állíthatom), hogy e alkotás mellett, az én novellám teljesen esélytelen xD

    Nos ez lett volna az első néhány gondolatom a művedről, több nem is volt, nagyjából végig ezek töltötték be azt a sok helyet az agyamban. xD
    Majd kiabálok, ha kihagytam valamit :D !

    Puszi: Nóri-hugid (fogadott Alice :P)

    Ui: *KIABÁL!!!* mégiscsak kihagytam valamit: Fantasztikus lett :D :)

  3. Fummie szerint:

    Szia!

    Mint már mondottam volt, imádom ezt az írásod. Sokkal jobban szeretem az E/3-at, mint az E/1-et, és szerintem jobban is írsz így. Több a leírás benne, ami tök jó, meg szerintem jobb a fogalmazásod is. Az eddigi legjobban sikerült írásod. Szerintem. Írj még ilyeneket, mert ez jó. :D És a történet is nagyon tetszik! :) Jaedet amúgy is bírom, de itt imádtam. :) Meg Claire is tök jó karakter. :)

    Pussz: albénád, Fummie :)

  4. Zsuzsa szerint:

    SZIA ABY!
    Most döbbentem rá,hogy nem kell az ajándékot(meglepetést) megköszönni amíg át nem veszem(el nem olvasom)!
    Nekem olyan volt mint egy nagy átverés! Az elején mosolyogtam ni-ni egy vallomás. Hiszen mesélted Jaed születését.Egyfolytában azon járt az agyam, mért nem szoktam én álmodni.-mindig úgy alszok mint akit leütöttek.
    Szegény Jaed nyugodjon bele az átváltozásba-én már rég megjósoltam neki,hiszen csak így maradhat velünk továbbra is (szerintem),és én ragaszkodom hozzá.
    A vége felé kezdtem pánikolni.MI van? mit akar csinálni! Ez egy nagyon rossz vicc! Aby nem tesz olyat,hogy kedvencét csak úgy eltünteti!
    Légyszi törd el Claire kezeit mielőtt a billentyűkhöz nyúlna!
    Nagyon aranyos a történet!Nem is annyira skizo!
    NAGYON NAGYON teszik!
    KÖSZI!

  5. MJudit szerint:

    Szia Aby!

    Ez a meglepi fantasztikus lett, érdemes volt várni rá. Nem rég óta olvaslak, de nagyon örülök, hogy rád találtam, hisz jobbnál jobbak a történetek. Ha te vagy a hősnő, remélem a végét kihagyod és lesz folytatás, Jaedre szükségünk van.
    Puszi: Judit

  6. Krisz szerint:

    Szia skizo csajszim! :D

    Először is köszönöm szépen az ajándék novellát és a kedves szavakat, mind itt és mind személyesen is. Na meg a sok támogatást és türelmet. :$ *ölel*

    Nagyon meglepődtem – megleptél -, hogy éppen ezt a novellát kaptam! Az elmúlt négy napban rengetegszer hallottam az elejét, és sokat is beszéltünk róla – amúgy örülök, hogy Claire maradt, és hogy tudtam segíteni benne Portlanddal -, de nem gondoltam volna, hogy ezt kapom. Viszont nagyon örülök neki! :D
    Tudod, hogy nagyon szeretem az FM-et és hát Jaed is kedvenc – Team Jaed2 XD -, és hogy ráadásul az FM oldalán van nekem ajánlva… hát erre nem találok szavakat. *nagyot sóhajt*

    Amúgy igazad lett! :D *próbál sejtelmesen fogalmazni* Igaz, hogy még csak Atyus írt, de szerintem a többiek is ugyan így fognak erre a novellára reagálni. Nem Claire-re gondolok, hanem az utolsó bekezdés tartalmára.
    *nagyon örül a fejének, hogy tudja a dolgok lényegét*

    Mit hagytam még ki?… Atyussal egyet kell értenem, mert tényleg más hallani tőled, és más így olvasni. De mind a kettő remek dolog! :D Na és igen, a skizo, már csak skizo marad! Igaz, morgó kutyuli? XD

    Összesítve:
    Nagyon örülök a novellának, annak hogy itt voltál – voltatok -, a beszélgetéseknek, a meséléseknek – amiből nagyon sok mindent megtudtam, és ez annyira jó, és úgy várom már hogy mindet megírd és olvashassam, és hogy még (remélem így lesz! :$) beszélhessünk róluk ;) -, és a hülyülés(ek)nek XD – szólj ha visszaírt! XD
    Szóval összességében, én is köszönöm, hogy velem vagy! :) *nagy ölelés*

    Pusza neked is…
    Ölel: Krisz(ed)… ;)

    u.i.: Kösz a nevet, tetszik! :D

  7. terra38 szerint:

    Arany Édes Skizo Lyányom!!

    Amíg ilyen jókat írsz E/3-ban addig mindent elnézek Neked. Azt is, hogy saját magadról írsz, hogy káosz van a fejedben és néha nem tudsz rendet tartani a tolongó szereplők között !!XXDDD “Jaed drágáim” most megdicsérlek téged, mert istenit sugalltál Abynek. Már én is sokat tudtam a novelláról körvonalakban, és telefonon, de: valami fantasztikus olvasni egyben. Meghökkentő az egész történet, és a végkifejlet…nagyon ott van.

    Na már most, azt a DEL gombot legjobb ha kiszeded a billentyűzetből…és eldugod nehogy véletlenül…XDD

    Imádlak Terra /Anya/

  8. Mse07 szerint:

    hali :D
    szuper volt:D:D:D
    nekem nagyon bejött…szegény csaj…vagyis nemtom…mennyire meg volt ijedve,mikor szembetalálta magát Jaeddel…De gondoljunk bele:ha én írnék egy történetet(bár még nem teszem,de szeretném),és ha eljutnék egy olyan ponthoz,amikor bántanom kell őt-nem kimondottan fizikálisan-,és találkoznék vele,én is biztos halálra ijedtem volna…és az a befejezés…fájdalmas…
    nah,ennyi mára,nagyon várom mar az FM folytatását,HAJRÁ CSAJSZI!!!
    üdv:Mse07:*

  9. demon szerint:

    szia tetszik ez a novella gratula tök ász lett puszy

  10. Névtelen szerint:

    Szia!!
    Nagyon jó lett!!!
    Melinda

  11. Névtelen szerint:

    Grat hozzá nagyon jó lett.!!!

  12. barbi.94 szerint:

    Szia Aby!
    Aztaa! Először egy kicsit fiura volt ez a szemszög :), de nagyon tetszett. Tényleg megérdemelted az első helyet.
    Puszi: Barbi

    • Aby szerint:

      Szia, Barbi!

      Nagyon szépen köszönöm! :) Ez a novella különösen közel áll a szívemhez, mivel Jaed az én teremtményem. Imádom a fiút! :)
      Örülök, hogy így gondolod! :) Nagyon büszke voltam erre az első helyre. :)

      Puszi:
      Aby

  13. Katherine szerint:

    Szia Aby! :)

    Gratula a novelládhoz, tök jó lett, csak nekem kissé fura volt, hogy E/3asban írtad, de attól még tök jóóóó :)
    Jaed neve nagyon találó :) remélem lesz ennek a sztorinak is folytatása :)

    puszikaaaa

    • Aby szerint:

      Szia, Katherine!

      Köszönöm szépen! :) Szoktam E/3-ban is írni, ami azt illeti, elég sokszor előfordul. :) Stigu hatására kaptam rá, és nagyon szeretem. :)
      Jaednek saját története van, ami fel fog kerülni a honlapra, amint Stiguval lejavítottuk. :)
      Ennek a novellának nincs folytatása. :)
      Köszönöm a véleményt! :)
      Azért remélem, jó értelemben volt fura. :)

      Puszi:
      Aby

      • Katherine szerint:

        Szia Aby! :)

        Nyugi, jó értelemben volt furcsa :) arra céloztam ezzel, hogy eddig E/1es olvastam Tőled, most meg E/3ast, csak az volt szokatlan, de mindenképpen pozitív. (remélem érted mit próbálok itt zavarosan elmondani :P )
        Most találtam meg Jaed történetét :) most esett le, hogy ez is van :D tökre tetszik, elolvastam belőle már 6 fejezetet, nemsokára oda is kommentelek :)

        puszikaaaaa

  14. Katherine szerint:

    Szia Aby! :)

    Ne hari, hogy ide írom, de a másik oldalon nem találtam meg, h hova kommenteljek! :S Elolvastam a Full Moon-t, és……. nem találok szavakat! :)
    Azt eddig is tudtam, hogy gazdag a fantázia világod, de hogy ennyire….. :) Amikor olvastam, rájöttem mire emlékeztet: olyan, mint egy puzzle, amelynek a darabjai tökéletesen összeillenek :) Ahogy leírtad, hogy mi is Jaed, és vámpír-várfarkas-ember… :) csodálatos! :) annyira tetszik, a Jaed és Cullenék közötti hatalmas szeretet, és az amikor Beth szemébe belenéz, és meglátja a tengert… :) Tudom, hogy annyiszor leírtam már, de most kajak: a Twilightos írásaid annyira hűek Stephenihez! Mintha most is Stephenie írását olvastam volna. :)
    Mikor jön a kövi fejezet?
    (még egyszer ne hari, hogy ide írtam, de gondoltam mivel ez is Jaed-es történet… nem lesz belőle nagy baj… )
    puszikaaaaa

    • Aby szerint:

      Szia, Katherine!

      Nagyon szépen köszönöm! :) Semmi baj, hiszen ez a novella is a Full Moonhoz tartozik. :)
      Örülök, hogy ennyire tetszik Neked a történet. :) Amint átnéztük a fejezeteket Stiguval és felkerülnek egyben a honlapra, akkor jönni fog a következő fejezetrész. Előbb viszont szeretném befejezni a Sunny Sky és a Dark Night című történeteimet. :)
      Nagyon szeretném már írni, hiszen imádom Jaedet. :) Jó lenne, ha végre megharapna egy vámpír és nem kéne aludnom, mert akkor mindennel időben készen lennék, amivel csak szeretnék. :)
      Köszönöm szépen még egyszer! :) Irtó jól esett! :)

      Puszi:
      Aby

  15. Stiga szerint:

    Szia Csajszi!

    Na, pótolok! :)

    Hát, nekem még mindig az a véleményem, hogy egy szereplőm kedvéért sem törölném ki a történetem. :) Még Felix kedvéért sem.

    Ettől függetlenül tetszett az elgondolás, és ahogy felépítetted. :) És az is tetszett, hogy a szereplő ennyire a “saját” életét éli, hogy beleszól a történetbe (ahogy az “igazi”, szófogadatlan szereplők is teszik néha – gyakran). :)

    Pusz: Stigu _@/”

    • Aby szerint:

      Szia, Cica!

      Most képzeld el Jaedet Jake kiskutya szemeivel, csak smaragdzöldben… Engem meggyőzött! xD

      Örülök, hogy tetszett. :) Első E/3-as próbálkozásom, szóval nagyon is büszke vagyok magamra, hogy bekerült a kötetbe. :) *elégedetten kihúzza magát* :D

      A mi szereplőink már csak ilyen rakoncátlanok… Így jártunk!
      Azt hiszem, sosem fogjuk tudni megnevelni őkelméket. De így szeretjük őket! :D

      Köszi a véleményt! :)

      Pussz:
      Aby < (@ˇvˇ@)>

  16. evelin77 szerint:

    Szia!
    Szerintem ez tök jó lett. Neked is így jön az ihlet? Ha igen, akkor ne hagyd senkinek, hogy rábeszéljen a történet törlésére!!!!!!
    Bár egy ilyen pasi… :)

    • Aby szerint:

      Szia, Evelin!

      Örülök, hogy így gondolod. :) Igen, nekem is így jön az ihlet. :)
      Valószínűleg, ha Jaed megkérne rá, akkor megtenném; törölném a történetet. De reméljük, hogy ez sosem fog megtörténni. ;)

      Köszönöm szépen a véleményedet! :)

      Puszi:
      Aby < (@ˇvˇ@)>

Szólj hozzá!