2010. június 20.

ss_fejlec_honlap

EDWARD LEZSERÜL FEKÜDT AZ ÁGYAMON, és sejtelmesen mosolygott, amikor besétáltam a szobába. Nagyot sóhajtottam, majd lehunytam a szemeimet, miközben az elmém elszántan visszhangozta az elhatározásomat. – Ki fogom deríteni!… Ki fogom deríteni!

– Nem jössz közelebb? – kérdezte értetlenül.

– Nem – makacskodtam lehunyt szemekkel.

Megéreztem a lágy, napfény illatú szellőt; kábító lehelete cirógatta az arcomat.

– Bella? – énekelte.

– Meg akarsz leckéztetni? – suttogtam. Nem voltam biztos benne, hogy a megfelelő kérdést tettem fel, de jobbnak láttam a közepébe vágni. A kíváncsiságom erősebbnek bizonyult a józanságomnál.

– Ezt miből gondolod? – kérdezte értetlenül, és én biztosra vettem, hogy elkomorult az arca.

– Abból, hogy akaratom ellenére Alice kezére adsz – dünnyögtem összeszorított szemekkel.

A szívem összefacsarodott, mert nem tudtam, hogy hogyan fog reagálni a paranoiás képzelgéseimre, de felfoghatatlan módon abban a pillanatban meghallottam Edward visszafogottan harsány nevetését.

– Buta Bella! – susogta, miközben megéreztem hűvös ujjait az állam alatt. Gyengéden megemelte a fejem, mire én bátortalanul felnyitottam a szemeimet. Az arca közelebb volt hozzám, mint számítottam rá. A lélegzetem elakadt, ahogy belenéztem a szemeibe, elmerülve az aranyfolyam lassú árjában. Ajkaim elnyíltak, a vérem az arcomba tódult, éreztem, amint a szívem eszeveszetten döngeti a bordáimat, miközben a fülemben lüktet minden dobbanása.

Edward szájának szegletében ott játszott a félmosoly, ahogy arcával az enyém felé közelítve, nullával egyenlővé tette az ajkaink között lévő milliméteres távolságot. Finoman rányomta az övéit az enyémekre. A hűs érzés maga alá temette minden bosszúságom, elnyomta minden érzékemet, és képtelen voltam gondolkodni. Hogyan is tudnék a közelében? Egyszerűen lehetetlen.

– Ott leszek melletted, és kordában tartom a húgomat… amennyire csak lehetséges. Ígérem – suttogta lágyan, mikor megszakította a csókunkat.

– De… – hebegtem.

Még nem álltak vissza az agytekervényeim a helyesnek mondható pályára. Meg kellett ráznom a fejem, hogy az eszem visszanyerje az uralmat a testem felett és újra képes legyek gondolkodni.

– De azt mondtad – futtattam le az agyamban az odalent elhangzottakat –, hogy te nem leszel ott – emeltem rá a tekintetem, ami nem bizonyult a legjobb ötletnek. Addig kellett elfordítanom róla a pillantásomat, amíg el nem kábít. Gyorsan lesütöttem a szemem.

– Nem mondtam igazat – vont vállat egyszerűen. A szemem sarkából láttam a mozdulatot.

Mélyen felsóhajtottam, majd egy félszeg bólintással megadtam magam. – Ha a balett-termi eseményeket túléltem, akkor Alice hóbortjai már meg sem kottyannak nekem. Bár Alice egy vérszomjas nomád vámpíron is túltesz, amikor elhatároz valamit – aggodalmaskodtam gondolatban.

– Egyéb emberi szükségletek? – kérdezte Edward, megakadályozva a további baljós feltevések bekúszását az elmémbe.

– Aha – válaszoltam kedvetlenül. – Azonnal jövök – motyogtam a vállam felett, ahogy kezemben a piperetáskámmal kibicegtem a szobámból.

Gyorsan – egy csiga hozzám képest maga Schumacher – lezuhanyoztam, fogat mostam, majd magamra öltöttem a pizsamámat. Edward türelmessége határtalan volt, ahogy minden alkalommal kivárta, hogy én, a szerencsétlen emberlány, elvégezzem a halandó létemmel járó bosszantó teendőimet. A gipsz pedig csak hátráltatta az ügyetlenségem kiiktatását.

Nagy levegőt vettem, mielőtt visszabotorkáltam volna a szobámba. Hiába hatottak rám nyugtatóan Edward szavai, a kíváncsiság még mindig ott zúgolódott az agyam hátsó szegletében, és úgy döntöttem, makacsabbul fogok próbálkozni, hogy kiszedjem belőle.

Mire készülhetnek? Alice és Edward összeesküdtek ellenem, ehhez kétség sem férhet! – Ez a feltevés nem igazán volt ínyemre.

Edward elrévedve, gondolataiba merülten feküdt az ágyamon, karjait összefonta a mellkasán. – Bella?! – szólított meg selymes hangján.

A szívem hevesebben kezdett verni. Éreztem, hogy megbántottam Őt, a bizalmatlanságommal fájdalmat okoztam neki, ami megint csak azt bizonyítja, mennyire meggondolatlan is vagyok. Úgy éreztem, a lelkiismeret-furdalás mindjárt ledönt a lábamról.

Félszegen sétáltam az ágyamhoz, miután a neszesszeremet a helyére tettem. Edward felém nyújtotta az egyik karját, én pedig készségesen elhelyezkedtem az ölelésében, ami nem is ment olyan egyszerűen, tekintve a sérülésem miatt keletkező korlátaimat. – Már csak két hét és leveszik! – vigasztaltam magam.

Edward jól tudta, hogy nem szeretem, ha pátyolgatnak, és fejet hajtott az akaratom előtt, még ha néha nehezére is esett.

– Megbántottalak. – Inkább mondtam, mint kérdeztem.

– Dehogy, kedvesem! – sóhajtotta. A hanglejtése nem győzött meg.

– De igen – makacskodtam. – Nem akarom, hogy azt gondold, azt feltételezem, hogy rosszat akarsz nekem – ráztam meg a fejem. – De azért ismerd be, az Alice-szel kapcsolatos félelmeim nem éppen alaptalanok – bosszankodtam.

Edward kuncogni kezdett. – Ami igaz, az igaz – nevetett. – Alice egy bosszantó kis törpe, de hidd el, hogy nem fog fájni, amire készülünk! – kacsintott rám.

– Nem fogod elárulni, mi az, ugye? – durcáskodtam.

– Nem, nem fogom – makacsolta meg magát.

– Rendben – bólintottam elszántan. – Hát akkor, Mr. Cullen, viselje a döntésének következményeit – mondtam sejtelmesen. Válaszképp Edward felvonta a szemöldökét.

Egy határozott mozdulattal megragadtam a fejem alatt lévő karját, majd a mellkasára löktem. Persze tudtam, hogy képtelen lennék ezt kivitelezni, ha nem hagyná magát.

Értetlen arckifejezéssel meredt rám.

– Jó éjt, Edward! – helyeztem a tenyereimet az arcom alá, majd lehunytam a szemem.

Edward nem válaszolt, én pedig nem néztem rá, csak hagytam, hogy a fáradtság belesodorjon a békés sötétségbe.

 

Nagyot nyújtózkodtam, amikor az ablakomon át beszivárgó napsugarak ébresztgetni kezdtek.

– Csakhogy felébredtél! – csicsergett Alice, mire a szemeim azonnal felpattantak.

– Alice? Te mit keresel itt? – kérdeztem álmos hangon.

– Érted jöttem – trillázta.

– Hol van Edward? – Magam mellé pillantottam az ágyra, végigsimítva a párnán.

Összeszorult a gyomrom a gondolatra, hogy magamra hagyott.

– Vár minket – mosolygott Alice. – Előkészíti a terepet – mondta sokat sejtetően.

– Miféle terepet? – gyanakodtam.

– Majd meglátod. De most siess, hogy minél előbb nálunk lehessünk! – termett az ágy mellett hirtelen, lehúzva rólam a takarót.

– Oké, oké – adtam meg magam.

Szörnyűbbnél szörnyűbb gondolatok cikáztak az elmémben. Fogalmam sem volt, mire véljem ezt az egész mesterkedést.

 

– Megérkeztünk – mosolygott Alice.

– Aha – válaszoltam, mialatt nagyokat lélegezve igyekeztem megszüntetni a gyomrom folyamatos liftezését. Alice még Edwardnál is elvetemültebb módon hagyta figyelmen kívül a sebességkorlátozást, és alkalmazott hajmeresztő kanyarodási technikákat.

Miután a szerveimnek sikerült visszatérniük a rendeltetési helyükre, kiszálltam a kocsiból.

– Helló, Bella! – üdvözölt Jasper, ahogy beléptünk a házba.

– Szia, Jazz! – viszonoztam a köszöntést, miközben a tekintetemmel Edwardot kerestem. – Azt hiszem, ez felesleges. Nem kell elzsibbasztani, úgysincs hová menekülnöm – néztem rá rosszallóan, ahogy megéreztem a furcsa, kellemes nyugodtságot.

– Ahogy gondolod – mosolygott kedvesen.

– Ne légy már ilyen ünneprontó! – bosszankodott Alice, miközben beljebb tuszkolt a nappaliba.

Edward a dohányzóasztal előtt állt, amin egy laptop hevert kinyitott állapotban. Két lépéssel áthidalta a köztünk lévő távolságot. – Jó reggelt! – mormolta, mialatt finoman hűs ajkait a homlokomhoz érintette.

– Nem igazán az – dünnyögtem.

– Ne morogj már, Bella! – dorgált meg Alice. – Inkább ülj le a gép elé! – ragadta meg hátulról a vállaimat, kiszakítva Edward karjaiból. Gyengéden rálökött a hófehér kanapéra, a képernyővel szemben.

A szemeim tágra nyíltak a csodálkozástól. – Ez meg mit akar jelenteni? – kérdeztem elhaló hangon.

– Azt, hogy lecseréljük a ruhatáradat – huppant le mellém Alice.

– Aha. Értem – emeltem égnek a tekintetem. – De erre semmi szükség – makacskodtam.

– Az én kedvemért – éreztem meg Edward finom susogásának szellőjét a fülemnél.

A szívem hirtelen kihagyott egy ütemet, majd ötszörös erővel ostromolni kezdte a bordáimat, kitörni igyekezve a mellkasomból. A vérem az arcomba tódult, ami ebben a pillanatban igen kínosan érintett a szemtanúk miatt.

– Akkor kezdjük az elején – jelentette ki Alice, majd sorra mutogatni kezdte az oldalon fellelhető ruhadarabokat.

Pár óra múlva már zsongott a fejem a különböző modellektől, a színösszeállításoktól, a rengeteg stílustól. Szerencsére Alice ebben a pillanatban kimondta a végszót.

– Azt hiszem, végeztünk – mosolygott elégedetten.

Végre! – sóhajtottam fel. – Ezt Edward megkeserüli, ha addig élek is! – határoztam el magamban. – Ki kell találnom valamit, amivel megleckéztethetem!

Ekkor tűnt fel, hogy nincs a helyiségben. – Edward merre van? – pánikoltam.

– Indulásra készen vár téged – válaszolta Alice sejtelmesen.

– Alice… – szóltam rá kicsit erélyesebben. Kezdtem elveszteni a már így is vékony cérnaszálon függő türelmemet.

– Gyere! – kiáltotta, félbeszakítva az éppen kitörni készülő dührohamomat. Megragadta a karomat, és magával húzott a kijárat felé.

Kilépve a házból megláttam Edwardot, aki egy nyitott ajtajú helikopter előtt állt. Nekem pedig elakadt a lélegzetem.

 

« Előző fejezet Következő fejezet »
{lang: 'hu'}
22 hozzászólás
  1. vampire nori szerint:

    Aby!
    Áááááááááááááááááááááááááááááááááááááá… Hogy Bella szavaival éljek, Te is meg leszel leckéztetve!
    Még egy ilyen függővéget! Mi akar Ed a helikopterrel? Azt hiszem, az ejtőernyős ugrás lehetőségét Bella törtött lába miatt lehúzom a feltételezéseim hosszú listájáról.

    Amúgy azt hittem, hogy az Alice-es akció keretein belül majd vásárolni mennek, de végül is majdnem ez történt, csak neten keresztül xD

    Wááááááh Imádtam! Fantastikus minden sora! erre megérte várni. Ilyen fejezetekért még dupla ennyit is várnék birka türelemmel. Na jó, azt hiszem abban megegyezhetünk, hogy én csak türelmetlenül tudok várni xD

    Mindenesetre türelmetlen türelemmel várom a következő fejezetet, azzal együtt pedig választ az agyamban fegyülemlett kérdésekre.

    Többet is írnék, de ahhoz, először fel kéne szednem az állam a földről, de én ahhoz lusta vagyok :)

    Siess a kövivel!

    Millió puszi (és majd egy s***berugás): Nóri-húgid :)

  2. Atyus szerint:

    Bella, Bella, sokáig várattál minket és Abyt is, de szerencsére újult erővel érkeztél meg. Nagy küzdelem volt, és nagyon érdekes, hogy éppen mi okozta az erőteljes visszatérésedet…
    *összehúzottszemöldökkelgondolkodófej*

    Szia Drága Aby!
    Gondoltam, mégis csak írok Neked is.:) Fura lenne, ha csak Bellához címezném a mondandómat. xD
    Nehéz szülés volt, de ismét egy gyönyörűséget teremtettél!
    Az egész nagyszerű volt. Bella, aki még mindig nem tud ellenállni Ednek, vagy csak nagyon-nagyon nehezen. Edward pedig… ahh. (ide az a két csuris smájli kéne, tudod xD)
    Alice-ről meg ne is beszéljünk. Nem is tudom, Bella hogy bírja ki a hóbortjait. Persze úgy tűnik, ez csak egy kis “előjáték” volt Ed terve előtt. Ez utóbbit meg sem próbálom megtippelni, mert Téged ismerve úgyis mellélövök. :D Kíváncsian várom a következő részt, amiben kiderül minden. Kérlek, annak ne hagyd ennyire függőben a végét, mert ha így haladunk, tényleg idegbajban fogok “elpusztulni”. xD

    Millió puszi és ölelés!
    Atyus, kedvenc dizájnered! :)

  3. Hencii szerint:

    Drága Nővérkém! :)

    Azt hiszem csatlakozok Nórihoz, és tényleg s**be leszel rúgva! :@ Függővég.. na persze, azt szeretnéd, hogy kopasz legyek?:@:D A végén az lesz, vagy lerágom a műkörmeimet.. előbb vagy utóbb;)

    A fejezet csodás lett :) Üdvözlünk újra Bella, örülök, hogy újra megjelentél Aby buksijában :D

    Kedvenc részem, mondatom tudod:$ Írtam msn-en :D

    Millió Puszi: húgod- Hencii

  4. MJudit szerint:

    Szia Aby!

    Megérte kivárni a fejezetet, nekem sikerült picit türelmesebben, mint a Nórinak:), a kor kötelez. Tetszik nekem Bella durcija, Alice lehengerlő “vásárlása”, Edward titkolózása. Kíváncsi vagyok hová mennek a helikopterrel. Mindig úgy hagyod abba, hogy alig várjuk a következőt. Remélem minél hamarabb jön a folytatás.
    Puszi: Judit

  5. Névtelen szerint:

    Szia!!
    Nos Bellát még nem láttam ilyen kis bosszú álló kis bárányként de mindenki tart valami meglepetést:):):)
    Ruhatár csere szegény Bella ez kíméletlen lehetett neki….Alice hogy pattog istenem szerintem senki nem tudná leállítani nem is tudom hogy Jasper néha hogy képes erre:)
    Edward egy helikopterrel??Hova készül vinni a lányt??:)Valami engesztelés???
    A kis bicebócánk milyen bosszút akar hisz a gipsz kicsit meg nehezíti a helyzetét ám de ha valaki elszánt akkor nincs határ vagy a titokzatos helikopteres utazás után elfogja felejteni??:)
    Melinda

  6. Zsuzsa szerint:

    Szia Aby!Ez a te Bellád nagyon el van kényeztetve.Én legalább is úgy érzem, még azt is megkapja amire nem is gondol.Durcizni viszont nagyon tud.Ő akarja megleckéztetni Edwardot,azután neki van lelkiismeret furdalása.Nagyon kíváncsi vagyok hová lesz a repülés és mi lesz a leckéztetés.Minél előbbi folytatást!Lécci!Köszi!

  7. Névtelen szerint:

    Egyem is meg Hófehérkét, helikopter fehérló helyett WOW, (kicsit a pritivumen jutott eszembe, magángép+opera). Nekem Bella ebben a storyban nagyon hasonlít egy mindenen síró, kiakadó, hisztis babát váró kismamára :D (bocs)((tapasztalat)). Az viszont tetszik, ahogy Edward majd összetöri magát, hogy szerelme kedvében járjon, tök jó “hogyan üssük el a szabadnapjainkat” ötleteid vannak, kíváncsian várom a folytatást!

  8. Ella szerint:

    Jaj, Aby!
    Ez valami mesés volt! Már tényleg nem tudok rá mit mondani. Olyan boldog és békés… Bár Bellának inkább púp a hátára az a ruhás dolog. Nagyon kíváncsi vagyok, mit tervez Edward és Alice. Mondjuk, egy helikopter?? HEHE. Úgy látszik sok mindent kell vásárolni, ha egy helikopterrel utaznak. Vajon hova mehetnek?

    Nagyon jó lett, öröm volt olvasni!

    Puszi: Ella húgod :)

  9. Kinga szerint:

    Jaj, Aby!
    Ez valami mesés volt! Már tényleg nem tudok rá mit mondani. Olyan boldog és békés… Bár Bellának inkább púp a hátára az a ruhás dolog. Nagyon kíváncsi vagyok, mit tervez Edward és Alice. Mondjuk, egy helikopter?? HEHE. Úgy látszik sok mindent kell vásárolni, ha egy helikopterrel utaznak. Vajon hova mehetnek?

    Nagyon jó lett, öröm volt olvasni!

    Puszi: Ella húgod :)

  10. Stiga szerint:

    Szia!

    Imádtam :D Bár Bella még mindig nem a kedvencem :)) De ebben főleg Kristen a hibás xD

    Az kifejezetten tetszett, hogy meg kell várnia, míg a szervei visszavándorolnak a helyükre :D
    Az gáz, ha én is akarok magamnak egy Edawardot? :))

    Kíváncsian várom, hogy Bella hogy fogja túlélni a helikopáterezést :D

    Pusz: Stigu _@/”

  11. Aby szerint:

    Sziasztok!

    Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a véleményt, rengeteget jelent. Köszönöm, hogy olvastok! :))))

    Csók!

    Aby

  12. Mile Judit szerint:

    Szia Drága!

    Ez a fejezet közel egy év után olvasva is nagyon tetszik. Bellának nagyon jó dolga van, hogy Edward ennyire szereti, és a kedvében jár. Azóta is kíváncsi vagyok, vajon hova mennek a helikopterrel. Most már biztos hamarosan megtudjuk.
    Puszi: Judit

    • Aby szerint:

      Szia, Anyu!

      Igen, hamarosan kiderül, hogy miért is van ott az a helikopter, és mire készül Edward. :) Remélem, hogy tetszeni fog a folytatás. :) Nagyon várom már, hogy írhassam. Azt hiszem, jót tett a lelkemnek, hogy Stiguval lejavítottuk a fejezeteket, és azt hiszem, kezd a helyére kerülni bennem a dolog. Remélem, hogy ez az elkövetkezendő fejezeteken is meg fog látszani. :)
      Bella nagyon szerencsés. :) Bár lehet, hogy a helikopter láttán nem éppen ez az első gondolata. :)
      Köszönöm a véleményt! :)

      Puszi:
      Aby

  13. evelin77 szerint:

    Ismét egy gyöngyszemet alkottál. Sőt tovább megyek, minden írásod egy-egy gyöngyszem. Olvastam már néhány blogot és fantázia szüleményt, de ahogy te át tudod adni a gondolataidat az teljesen egyedülálló. Logikus, következetes és magával ragadó a stílusod. Azt hiszem ezt nevezik írói vénának, igazi nagybetűvel. Tudod mit szeretnék olvasni tőled? A New Moon és Eclipse közötti időszakot Edward szemszögéből. Azt is elmondom, hogy miért. A te stílusodban olvasni azt, hogy Edward hogyan birkózik meg, hogyan dolgozza fel a döntésének következményeit, sok mindenre választ adhat.
    Köszönet minden munkádért.

    Evelin

    • Aby szerint:

      Szia, Evelin!

      Nagyon szépen köszönöm a véleményt. Nagyon jól esett. :)
      Nos, azt az időszakot (New Moon és Eclipse között) még Bella szemszögéből kezdtem el írni. Abból a történetből már csak néhány fejezet van hátra. Sajnos az is félbemaradt, ahogy a Sunny Sky. Igyekszem befejezni ezt a történetet, aztán a Dark Nightot, amely a New Moon és Eclipse közötti időszakot dolgozza fel Bella szemszögéből, és remélem ezt örömmel hallod, aztán szeretném átírni a történetet Edward szemszögéből. :)
      Remélem, hogy sikerül beváltanom az ígéreteimet. :)
      Végtelenül hálás vagyok a hozzászólásodért, és nem tagadhatom, hogy hatalmas hitet adott. :)

      Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Neked! :)

      Szeretettel:
      Aby

      • evelin77 szerint:

        Szia Aby!

        A Dark Night már olvasható valahol, vagy az még a jövő zenéje? Egyébként örülök a hírnek, hogy tervbe vetted a New Moon és Eclipse közötti időszakot Edward szemszögéből.
        Csak ne lennék ennyire türelmetlen!

        Evelin

        • Aby szerint:

          Szia, Evelin!

          A Dark Night fejezetei fent vannak ugyan a történet régi blogján, de jobban örülnék, ha megvárnád, amíg javításra kerülnek.
          Megértem, hogy türelmetlenek vagytok, de Nektek is meg kell értenetek, hogy sajnos nem működik gombnyomásra. Elhiheted nagyon szeretnék már túl lenni a javításokon, és minden történetemet fent látni a honlapon, de egy-egy fejezet vagy novella átnézése is van, hogy órákat vesz igénybe. Ezenkívül más elfoglaltságom is van, ami elvon az írástól. Úgy érzem, kezdek belerázódni és működésbe lépett a rendszer.
          Most már hamarosan érkeznek ennek a történetnek a legújabb fejezetei, és a Dark Night felkerüléséig akad még olvasnivaló. :) Azt a történetemet is fejezetenként fogom feltenni a honlapra a javítás után. :)

          Megkérdezhetem, miért nem bejelentkezve írod a megjegyzéseket? Úgy esetleg módosíthatsz rajtuk, ha mondjuk kihagysz valamit. Illetve a neved rosszul jelenik meg: az “n” betű mindig kimarad. Most is én javítottam, remélem, nem gond.

          Puszi:
          Aby

  14. evelin77 szerint:

    Nincs különösebb oka annak, hogy nem voltam bejelentkezve. A lustaság fél egészség. :)

    Bocsi!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    Evelin

  15. Katherine szerint:

    Szia Aby! :)

    Már régebben elolvastam ezt a fejezetet, úgy emlékeztem, hogy kommenteltem hozzá… :S ezek szerint már lyukas az agyam…. :S Edward szerint az ember agy olyan, mint egy szita…. úgy látszik igaza volt :)
    Ez is szuper lett, mint mindig :) várom a folytatást :) Be kell vallanom irigylem Bellát nagyon, nemcsak Edward miatt, hanem mert van neki egy saját divattervezője, aki a legjobbat hozza ki belőle :) helikopter??? :D biztos Párizsba cipeli el… :D Egyszer én is elakarok menni Párizsba :D nekem is kell egy saját Edward, meg egy Alice :D

    puszikaaaaaa Katherine

    • Aby szerint:

      Szia, Katherine!

      Az én agyam is szita, szóval, valószínűleg tényleg igaza volt ebben. :)
      Hát, Bella nem hiszem, hogy osztaná a véleményedet, szerintem ő szívesen cserélne Veled, amikor Alice divattervezőset játszik vele. :D
      Igen, helikopter. Párizs? Határozottan nem. :) Edward ennél sokkal agyafúrtabb és leleményesebb, mint hogy Párizsba repüljön Bellával. A következő fejezet Bella számára is tartogat meglepetéseket, ahogy számotokra, Olvasók számára is. ;)

      Hálás vagyok a véleményedért! :)

      Puszi:
      Aby

  16. Stiga szerint:

    Szia!

    Jé, ide is írtam már egyszer, de azért valamit kiprodukálok magamból újra, remélem, örülsz neki. :)

    Nah, hát igazán sokkal többet nem tudok írni, mint amit már leírtam. :)

    /A végére értem!! Háhá!!/ :D

    P: Stigu _@/”

Szólj hozzá!